Menü Bezárás

Tények és hazugságok a budapesti önkormányzati idősotthonokban kialakult koronavírus helyzetről

Az elmúlt napokban politikai hangulatkeltéssel is felérő, egyes esetekben a rémhírterjesztés jogi kategóriáját is kimerítő, hazugságokon és ferdítéseken alapuló rágalomhadjárat indult bizonyos – a kormányhoz köthető – sajtótermékekben a budapesti nyugdíjasotthonokban kialakult járványhelyzet kapcsán. Különösen aljas és cinikus ez akkor, amikor mindannyian tudjuk: az idősek, közülük is az ápolásra szoruló betegek különösen veszélyeztetettek. A hazug állítások kapcsán három helyreigazítást kezdeményeztünk.

Az idős, beteg ellátottak érdekében, az őket kezelő-ápoló munkatársaink munkájának érdekében, az átláthatóság jegyében alább tisztázunk néhány tényt, hogy mindenki a valóság, és ne a propaganda alapján értékelje a helyzetet.

Hány idősgondozó intézmény működik a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában?

Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában 11 idősek otthona működik, 17 telephelyen. 7 székhelye a fővárosban található, 14 telephellyel, 4 székhely vidéken (Szombathely, Gyula, Vámosmikola, Gödöllő), 3 telephely.

Kik laknak ezekben az otthonokban?

A különböző élethelyzetben lévő lakók jelentős részben olyan idős emberek, akik napi 4 órán felüli gondozási szükséglettel rendelkeznek. Az intézmények 24 órában teljes ellátást biztosít a lakók számára, külön jogszabályban meghatározott napi legalább háromszori étkezést, mentális gondozást, lakhatást és egészségügyi szolgáltatást kapnak.  Átlagéletkoruk 70 és 80 év között van. 3919 engedélyezett férőhelyre 2166 dolgozó jut, a gondozási részlegen a betöltött szakdolgozói állás (egészségügyi végzettségű és a szociális ápoló gondozó) 1474. Úgynevezett személyes gondoskodást nyújtó szakosított, tartós bentlakást biztosító szakosított szociális intézményekről van szó, amelyek az ápolás-gondozás mellett étkeztetést, szükség szerint ruházattal, textíliával való ellátást, mentális gondozást, lakhatást, tehát teljeskörű ellátást biztosítanak 24 órás felügyelettel.

A fővárosi fenntartású intézményeknél az intézményi térítési díjat az ellátottak jövedelmének maximum 80 %-ig lehet megállapítani. A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában a jövedelemmel nem rendelkező ellátottak ingyenes ellátásban részesülnek. Az ellátás teljes költségét állami normatívából és a Fővárosi Önkormányzat, mint fenntartó által biztosított költségekből fedezi.

Miért lehet sok koronavírusos esetről tudni a budapesti idősotthonokban?

Ennek két oka van:

  1. A főváros saját forrásaiból, saját maga által beszerzett szűrővizsgálatokkal folyamatosan szűri az idős betegeket és az ápolókat. Sajnos eddig csak 200 tesztre volt lehetőség egy intézményünkben. A Főváros vezetése mindent megtesz (közbeszerzés, tárgyalás az Országos Operatív Törzzsel), hogy még több tesztelési kapacitáshoz jusson, folyamatosan fordul ez ügyben a kormány felé, egyelőre válaszra és a kérések teljesítésére hiába vár.
  2. A tényeket nem elhallgatjuk, hanem az átláthatóság jegyében nyilvánosságra hozzuk.

Fontos előrelépés, hogy a kormány a főpolgármester felvetésére megígérte, hogy a többi, magán, egyházi és önkormányzati fenntartású nyugdíjasotthont is szűrni fogja. Nyilvánvaló, hogy ezekben az intézményekben különösen nagy a rizikófaktor, ezért kell a folyamatos szűrés és az átlátható kommunikáció.

Hogy juthatott be a fertőzés az idősotthonokba?

Erről az illetékes kerületi tisztifőorvos tud tájékoztatást adni. Nem vagyunk járványügyi hatóság.

Hány haláleset történt az intézményekben?

Erről kizárólag a területileg illetékes Népegészségügyi Főosztály jogosult tájékoztatást adni, az rendelkezik erre vonatkozóan információval. Az intézményekben nem történt koronavírus okozta haláleset, kórházban azonban valóban elhunyt az intézményeink több idős, beteg ellátottja. Hogy hányan, miben és mikor arról a főváros külön tájékoztatást nem kap, csak a kormányzati operatív törzs – a városvezetés az intézményvezetésen keresztül értesülhet arról. A főpolgármester a kormányhivatalnál és a tisztifőorvosnál is kezdeményezte ennek a gyakorlatnak az azonnali megváltoztatását.

Korábban más típusú (nem koronavírus) fertőzés volt-e az intézményekben?

Ezt a kérdést nem tudjuk értelmezni, mire gondol? Rota vírus, normál influenza, H1N1? Ezt a tisztiorvosi szolgálat rendszeresen ellenőrzi, erről határozatot állít ki, ennek alapján is állítható – minden ellenkező híreszteléssel szemben -, hogy nem volt más típusú fertőzés.

Miért a Pesti úti intézmény került a figyelem középpontjába?

Ez az intézmény azért lehet a fertőzés szempontjából különös figyelmet érdemlő, mert egy nagy épülettömbről van szó, ahol különböző egészségi állapotban lévő idősek laknak együtt. Ez a megfogalmazás minden intézményre elmondható, de igaz, hogy 1 épületen belül vannak a gondozottak elhelyezve 544-en. Nem lehet megoldani a szakaszos lezárást, vagy a teljes izolációt, mert közös mosdók vannak: nem a szobában van a mosdó, hanem a folyosón.

Miért nincs információ más idősotthonokból?

Vélhetően azért, mert több helyen nem történik rendszeres szűrés, illetve szemben a Fővárosi Önkormányzattal, sokan nem állnak a nyilvánosság elé, tájékoztatásuk hiányos. 

Milyen korlátozások vannak az idősotthonokban?

  1. Az Országos Tisztifőorvos határozatában bevezetett szigorú járványügyi szabályok értelmében az intézményekben látogatási és intézmény elhagyási, továbbá felvételi zárlat került elrendelésre. Ezen tilalmak a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő intézményekre is érvényesek és hatályosak.
  2. Az intézményben biztosított a fertőzésgyanús vagy fertőzött betegekhez kapcsolódó izoláció. A teljes intézményre vonatkozó izolációs terv aktualizálása folyamatosan zajlik.
  3. Az Országos Tisztifőorvos COVID-19 járványveszély megelőzésére kiadott útmutatói alapján naponta aktualizálják pandémiás terveiket.

Mit tesz a főváros a nyugdíjasotthonokban a védekezésért?

  1. Pandémiás és izolációs terv betartatása
  2. Segítség a védőeszközök beszerzésében
  3. Minden intézmény rendelkezik eljárásrenddel a koronavírus gyanúra, illetve megerősített esetekre vonatkozóan, ez az eljárásrend a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020. március 31. és az EMMI, a bentlakásos szociális intézmények COVID-19 fertőzésekkel kapcsolatos felkészülési és infekciókontroll feladatairól szóló 2020. 04. 03-i utasítása alapján készült.
  4. Rendszeres egyeztetés az idősotthonok vezetőivel, napi kapcsolattartás Budapest Főváros vezetésével.

Milyen tervei vannak a fővárosnak ezekkel az idősotthonokkal?

Őszintén reméljük, hogy a kormányzat támogatni fogja a férőhely bővítési projektjeinket és az állami normatívát is emelni fogja. Saját költségen, még a járvány előtt elfogadott költségvetésben foglaltak szerint a 11 idősotthonban jelenleg összesen 26 fejlesztés, felújítás, akadálymentesítés a terv zajlik, majd egészül ki a 2020-as költségvetésben biztosított felújítási szükségletekkel, melyek kidolgozás alatt vannak.

Miért foglalkoznak sokat egyes sajtótermékek azzal, hogy mi történik a Fővárosi Önkormányzat kezelésében álló idősotthonokban és semennyit azzal, hogy mi lehet a helyzet máshol?

Ennek pusztán politikai okai vannak, az új városvezetés lejáratása a cél. A hazug állításokkal szemben jogorvoslattal élünk. Van, akinek a fenntartó személyének politikai támadása fontos, nekünk viszont a bentlakó idős emberek védelme.

Volt-e vizsgálat a fővárosi intézményekben, mit talált?

A kormányhivatal több otthonban is vizsgálatot indított az elmúlt napokban, talán éppen a sajtótámadások miatt. A vizsgálatok az idős emberek ellátását, az elkülönítést rendben találták. Megállapították, hogy kevés az egészségügyi végzettségű ápoló (mert ez nem egészségügyi intézmény, hanem szociális), így az esetleges orvosi eseteket, fertőzöttek ellátását helyben nehéz szakszerűen megoldani. Értelemszerűen a munkaerőhiány a mi intézményeinket is sújtja, mint az ország összes szociális intézményét. Kevés az az intézményünk, ahol állandó orvos van, a jogszabályban előírt óraszámban biztosítjuk az orvosi ellátást. Megállapították azt is, hogy több védőfelszerelésre lenne szükség, hogy azok folyamatosan rendelkezésre álljanak. A főváros és az intézmények is folyamatosan szerzik be a védekezéshez szükséges eszközöket, amire folyamatos igény mutatkozik, a leggyakrabban megfogalmazott: az FFP2 és 3 maszk, védőruha és a gumikesztyű, érintés nélküli lázmérő. Ezen eszközökre oly nagy a kereslet, hogy állandó szerződött beszállítóink nem tudják a szükséges mennyiséget időben biztosítani, ahogy ezt tapasztalja az országban minden szociális és egészségügyi intézmény. Ami van, azt is megnövekedett áron tudják csak szállítani. Ezért tesz erőfeszítéseket a főváros, többek közt a kormányhoz is fordultunk, egyelőre eredménytelenül. 

Más vidéki példák alapján, a fertőzésveszély miatt, miért nem vezették be az ápolók bentlakását az intézetekben?  

Bentlakás (teljes zárás, amikor a dolgozók heti, két heti, havi váltásban beköltöznek az intézménybe) az intézmények egyedi kialakításától és az ellátottak számától függően szervezhető meg. A Pesti úton pl.: 521 gondozott mellett 266 dolgozó van összesen, egy műszakban, több mint 150 fő dolgozik. Ilyen létszám bentlakásos elhelyezésére intézményen belül nincsen mód. A dolgozók számára a tömegközlekedés kizárásával szállítási segítséget szervez meg az intézmény, illetve ebben segít a fenntartó is. Minimalizálva a fertőzésveszélyt.  

Főpolgármesteri Hivatal

Sajtókapcsolati Csoport

 

Karácsony Gergely Facebook-bejegyzését itt tekinthetik meg.

 

Megosztás